2009. augusztus 23., vasárnap

Lolcon

"És te mit cosplayelsz?" "Hát.. egy biciklistát?"
..
"Mér van rajtad az a kesztyű? Így akarsz menő lenni?" "nem, csak a biciklim kormánya szétcseszi a tenyeremet. pölö."

2009. augusztus 21., péntek

Egy hónap


Ekkora lenne a kutyánk, ha akkor fogadtuk volna örökbe, amikor összejöttünk.

amit elvárnátok: YEYEYE ÚRISTEN ÚRISTEN EGY HÓNAP EGY HÓNAP JEJEJE WOOOOT!!!

és a valóság: :ásít: ma fájt a pocim. :(

2009. augusztus 16., vasárnap

Aug. 20

Na mi legyen?
Eddigi önkéntesek:
- Ayumi
- Kriszti
- én

Terv: bámulni a tüzijátékot

owned

a képet a puruttya.blog.hu-ról loptam

EDIT: Mivel senki nem érti a poént a képen, ezért elmondom. A háttérben az a néger csóka napszemcsiben egy vámpírvadász, a srác főszereplő pedig vámpír. :hatásszünet:

2009. augusztus 14., péntek

Kocka 2 - Hiperkocka

Hát én ezt nem értem..

A kocka


Dö kjúb

Már hetekkel ezelött letöltöttem, elsősorban azért, hogy az egekbe verjem a seed rátámat, ez sikerült is, mostanra viszont annyira tele lett a gépem, hogy kénytelen vagyok törölni a free-seedelő filmjeimet, és úgy döntöttem, inkább megnézem letörlés elött. Nem volt hiba, sőt.

A film eléggé megosztott a megnézése elött. Rengeteg jót hallottam, viszont ez immáron egy 12éves film, nem mai darab (nahát mostanában milyen retró vagyok, kedden Gattaca-t néztem és sírtam végig, majd írok arról is). Amikor elkezdtem nézni, 3 dolog ugrott be:
- 10 kicsi indián a sivatagban
- Fűrész 1
- Számítsunk a véletlenre, avagy "váratlan" fordulatok másfél órában

A 3ból 2 bejött, ugyanis a Kocka 1 elkövetőjére nem derült fény, ellenben a Fűrész 1gyel, de a másik kettő, mondhatni így aktív horrorfilm-rajongóként cseppet se újdonság.

Ennek ellenére szívből ajánlom mindenkinek ezt a mára már klasszikusnak mondható filmet, én nagyon élveztem, főleg, hogy valamilyen szinten igyekeztem beleélni magam, és együtt töprengeni a szereplőkkel. A fordulatok mondjuk 15%a tényleg meglepő, a többi pedig kellemes nosztalgia, emlékezteti az embert, milyen is egy jó horrorfilm zombik és ufók nélkül.

Jelszó: Éljen a misztikum!

(és most megyek, megnézem a 2. részt :))

2009. augusztus 13., csütörtök

Metró bringa, teszkó bringa~

Nagyim gondolt egyet, és ha már úgyis mindennap megyek cangázni (legjobb fogyókúra szvsz), menjek vásárolni ezt-azt a teszkóba. Hát, miért is ne?

Kényelmesen lebicikliztem az Újbuda Centerbe, mégcsak el se akartak ütni! :) Megérkeztem és lefékeztem a bicikliparkolótól nem messze (van annak rendes neve? namindegy). Látom, hogy a hivatalosan 6-gyakorlatilag-3-biciklis álvány csordultig tele, tanácstalanul néztem körbe. Észrevettem, hogy egy szimpatikus öreg bácsika is ott ácsorgott a biciklijébe kapaszkodva.

Összemosolyogtunk és kapásból megtaláltuk egymást, rövid beszélgetés után a teszkó melletti Kik ruhabutik elötti állványra kattintottuk föl a bicikliláncokat. Láttam, hogy neki nehezebben ment, így felajánlottam a segítségem. A válasz megdöbbentett.
- Lehet, hogy 79 év után már nem olyan könnyen hajlik a derekam, de még megy! - mosolygott rám, és fölkelt a bicikli mellől.

Úúúr isten! 79 éves?! Oké, láttam én hogy öreg, de 65 fölé nem igazán tudtam tippelni. Befelé menet váltottunk még pár szót, kiderült róla hogy több, mint 50 éven át rúgta a bőrt, és öregségében is igyekszik nem elhanyagolni a sportolói énjét. Bámulatos.

Benn megvettem mindent, ami kellett, közben kétszer is összefutottunk a sorok között, egy csöndes mosoly kíséretében elsétáltunk egymás mellett. Végül én álltam be elsőnek a pénztárakhoz.
- Nahát, úgy tűnik, ön nyert! - vigyorgott rám, miközben hátrasétált egy másik pénztárhoz.
Miután fizettem, leálltam bénázni, mert a rakományt az Istenért se sikerült belegyömöszölni a táskámba, de végül elfogadta az igazságot. Igaz ami igaz, mikor felvettem a hátamra a táskát, majdnem hanyadt is borultam a súlytól :D (többek közt pár doboz tej, kilós krumplik, víz, csirkemáj, kutyakonzervek.. :DD)

Kinn meglepetésemre a bácsi már nagyban pakolt a biciklijére. Rámosolyogtam, ő pedig vissza.
- Nocsak, mégis én nyertem? Elnézést hölgyem, tudja a sportolói karrier.. hajtott a versenyszellem. - bepakolta a cuccait, én pedig legugoltam hogy leszedjem a bilincset, aztán pedig..

"Nah, indulás" - mondtam magamban, de a lábaim fellázadtak ellenem - "Basszus! Na.. mondom INDULÁS!" újra nekifeszültem hogy felálljak, de a vádlijaim megremegtek, nem bírták el a plusz súlyt. "Jó nagy égés ha 19 évesen nem tudom kinyomni magam, ő meg 79 évesen biciklizik. gyerünk!" - belekapaszkodtam a biciklibe és felerőszakoltam magam, a bácsi szerencsére nem vette észre. Kitoltuk a bicikliket az útra, aztán mosolyogva elbúcsúztunk egymástól.

Megéri biciklivel teszkózni, azt hiszem.

2009. augusztus 12., szerda

Mr. Cukizombi :D

-LEI- God of Pro Evo * üz*nete:
basszus
képzeld.. hámlik az egész pofám :D
úgy nézek ki mint egy zombi

Vidámparklány - mardekáros cukizombi üzenete:
te szegény ^^"
akkor te vagy mr. cukizombi?

-LEI- God of Pro Evo üzenete:
így van :D

2009. augusztus 10., hétfő

Gyógyulj meg.. :(

Nura/Jason - mardekáros cukizombi (fakk) üzenete:
*fak, reggel fél 9 van, mi a faszt csináljak?

Niksi üzenete:
*én is ezen gondolkozom
*most már nem fogok tudni visszaaludni
*és mi a faszt csináljak egész nap?:S

Nura/Jason - mardekáros cukizombi (fakk) üzenete:
*én se, bevágtam egy energiaitalt, gabonapelyhet

Niksi üzenete:
*estéremeg tiszta nyűgös leszek az is 100

Nura/Jason - mardekáros cukizombi (fakk) üzenete:
*én már most is az vagyok

Niksi üzenete:
*pfff az úgyvicces én két kávét
*:D

Nura/Jason - mardekáros cukizombi (fakk) üzenete:
*mgdrkl s n4jkwnrb klsfndklw3 nvrtjk,b kljdbml
*ez jellemzi a hangulatomat

Niksi üzenete:
*nekem is hasonló

2009. augusztus 8., szombat

Éjszakai vidámpark avagy végre egy hosszú post

Na úgy alakult ez a péntek, hogy mivel másnap nem dolgozom és évek óta vidámparkban se voltam, Tomikával elhatároztuk, hogy megnézzük milyen ez az éjszakai mulatság. Igen, még mindig Keita blogját olvasod, van munkahelyem és pasim. Nabumm, get over it. :)

Este fél 8kor találkoztunk a Hősök terén, onnan battyogtunk át a vidámpark elé. A sor hosszát már ekkor is kilóméterekben mérték, pedig 8kor volt az éjszakai kapunyitás. Hát beálltunk a sor végére, és hamar mögöttünk is legalább annyian álltak, mint elöttünk. Bámultuk a teliholdat, nézegettük a körülöttünk lévőket, beszélgettünk.. Úgy negyed-fél10 magasságára értünk be, ekkorra már korom sötét volt. Benn is arra kellett szembesülnünk, hogy:
- Egyrészt alig működik valami
- Másrészt mindenhol rohadt hosszú a sor.

Tanácstalanul és kicsit keserű szájízzel elkezdtünk sétálgatni, mikor belebotlottunk Az Óriásba. Tátott szájjal bámultuk (legalábbis én) a menetet, aztán azonnal rohantunk sorbaálni. Meglepően gyorsan sorrakerültünk, és mindkettönk gyomra görcsölt. Persze, poén meg húde tökösek vagyunk, de valahol mindketten paráztunk ettől. A csodát Flying Circusnak keresztelték, és a vidámpark Németországból hozatta. Négy évig lesz itt. Íme egy nappali videó róla:


Igen, elég para :D Felszálltunk és ott pánikoltunk talán a legjobban. Lezárták mindenkinek a biztonsági övét, és külön rányomtak mégegyet, hogy biztos megtartson. A combközepemtől lefelé a lábamba vér se jutott le, egyáltalán nem bírtunk mozogni, én speciel mégse éreztem magam biztonságban xD Valahányszor fejjel lefelé voltunk, mindig mint az őrült kapaszkodtam és rettegtem hogy mikor nyílik ki a biztonsági öv, és zuhanok le. Namindegy, éppenséggel amikor nem fejjel lefelé voltunk, hanem pörögtünk és a székbe préselődtem, megkönyebbülten sikoltoztam és élveztem a menetet. Az az igazság, hogy ez volt a legjobb menet az egész vidámparkban.

Felbuzdulva, nagymenő legényekként trappoltunk át a T-rex nevű játékhoz, mondván "áá, ez milyen pici.. néézd, alig pörög.. bezzeg a cirkusz!..."



Az az igazság, hogy tévedtünk. Nagyon csúnyán tévedtünk. Volt annyi eszünk, hogy háttal szálltunk föl és végig háttal is vitt minket, emellé pörögtünk a szélrózsa minden irányába. Baromi rosszul lettünk, utána szeritnem egy bő órán át fogtam felváltva a fejem, a torkom és a gyomrom, és semmire se voltam hajlandó felszálni. Aki szokott velem buszozni, az tudja, hogy még ott is rosszul vagyok attól, ha hátrafelé utazom, hát még itt.. De büszkén jelentem, NEM HÁNYTAM!

Ezután megbámultuk a 100+20 éves, nyekergő-recsegő-mindjárt széteső Top Spint, és eldöntöttük, hiába nem para (ő régebben ezen, én meg Olaszországban ültem ilyenen), attól még félnénk hogy alattunk esik szét az egész.

Tettünk jégkásával a kezünkben egy körsétát, míg végül az Ikarusz mellett döntöttünk, mint gyomornyugtató kikapcsolódás.


Azért német videókat rakok be amúgy, mert a magyar videók szarok xD Naszóval én ezt nagyon élveztem, fönn pl megtapasztaltam, hogy van valahol a vidámpark hátsórészén valami ollózós kalózhajóikerpár, illetve elláttam a Gellért-hegyig :D Tomikát pedig nem akarom beégetni, de rájöttünk, hogy tériszonya van.

Ezután tettünk egy "fantasztikus" túrát a Túlvilág Kapujában. Hát ennél nagyobb szart én rég nem láttam :DDD Valamikor az 50-60as években építhették ide, még A Tanu filmben is szerepelt, és kb azóta is ugyanilyen. Beülsz egy kétszemélyes kocsiba, mutatnak 3 csontvázat, amik nem mellesleg NYIKOROGNAK, aztán vége. Tulajdonképpen nagyon jót röhögtünk rajta :D

Két alkalommal is szemeztünk a Break Dance-szel, de nagyon sok ember szédelgett meg rókázott a közelben, úgy éreztem, az én gyomrom ezt nem fogadná be, hiába klasszikus. Biztos mindenki ismeri, de azért videó: (plusz pendulumot meg what is love-ot nyomattak, elég jó volt hallgatni :D)



Mire eljutottunk a szabadeséshez, már negyed 2 volt, és közölték hogy utolsó körök fognak menni, már ne álljanak sorba. Ekkorra mellesleg már szinte üres volt a park is. Sikoltozunk és élveztük a szabadeséseket (na nem Tomika meg én, elvégre ő férfi, hanem mellettem egy ~12-14 éves csajjal visongtunk mint a malacok, Tomika meg röhögött), aztán újra rájöttem hogy bungee jumpingolni akarok :D

Gyorsan elfutottunk mégegyszer a Flying Circushoz, hátha felférünk az éjszaka utolsó menetére, ÉS FELFÉRTÜNK JE! Bár a gépkezelők már utcai ruhában voltak és a biztonsági őrök nagyon csúnyán néztek érte, de levezettek még egy bónusz kört.

Felültünk, lezárták a székeket. Ránknéz az egyik gépkezelő: "Mind meghaltok". Nevettünk egyet, aztán elindították zenegyanánt a gyászindulót :DD És tényleg, nem ugyanazt a programot nyomták le, mint amit szoktak, hanem egy hosszabbat, amiben több is volt a fejenállás :D Nagyon jófejek voltak :)

Szóval összességében jó élményekkel jöttünk ki, és tervben van egy nappali menet is, hogy a nyugisabb meneteket is kipróbálhassuk :)

[UPDATE 17:08] Egyébként nem tudom, Tomika hogy van vele, de én olyan erősen kapaszkodtam minden para játékon, hogy izomlázas mindkét karom :DDD

2009. augusztus 5., szerda

új háttérkép, sokposztos koradélután

Egy éves vagyok! :D

Ma egy éve regisztáltam (újra) a deviantArton ^^ Ez valahol tök jó érzés, valahol meg gáz, mert nincs semmim, amit feltölthetnék eme csodás alkalomra :\

Namindegy, még soksok ilyen évet nekem ^^ (meg termékenyebbeket)

2009. augusztus 4., kedd

:(

Nagyon, nagyon fáj a bal lábam. csípőből behajlítva nem tudok ránehezeni (pl. fölmenni egy lépcsőn), sántítva tudok csak sétálni, és tőtől lábujjhegyig ráz a fájdalom. Fakk.


UPDATE csütörtökön: Hajnalban tettem egy kis sétát és megdöbbenve vettem tudomásul, hogy tudok járni, nem rángatózik a lábam a fájdalomtól. Szóval a sántítás egynapos baj volt, és ez jó.

Biztos a jókivánságok miatt volt, köszi mindenkinek aki msnen, itt, meg wowban megzaklatott vele ^^"

Viszont amikr a bal oldalamra fordultam az ágyban, az még fájt, szóval még nincs 100%os rehab. De legalább nem kell dokihoz menni :)