2011. május 15., vasárnap

Feladat: Humor a médiában

Nevetséges a közvélemény hozzáállása

Van-e helye a humornak a médiumokban? Ez a fő kérdés. Én szeretném azt hinni, hogy van, de a valóság azt mondatja velem: nincs.

A humor mindig is nehéz és szubjektív téma volt. Egyénre szabott, és függ a kultúránktól, a szűk és tág környezetünktől egyaránt. Nem mondhatok rendőrös viccet egy rendőr fiának, nem mondhatok szőke nős viccet egy plázában. Ez így van rendjén, és így a természetes..?

A kérdés megválaszolásához egy nyugatabbra lévő országot hozok példának. Németországban igen élénk a fekete humor. A halál gyakran vicc tárgya, akár a korai elhalálozásról, akár az abortuszról van szó. Megtalálhatjuk humoros képeslapokon, bögréken, viccekben. Ez a németeknél természetes, míg nálunk elképzelhetetlen lenne botrány nélkül. Van egy olyan közhely, miszerint a magyarok szeretnek szenvedni. Semmi sem elég jó nekünk, helyette minden egyre rosszabb, és ha valaki mosolyogni merészel, a többiek megvető pillantásával kell szembesülnie.

Nem tudok pontosan megindokolni, mi lehet az örök szomorkodás oka, talán a történelemben ért sok csalódás miatt savanyodtunk így be. De ennek el kellett volna múlnia a generációk cserélődésével. A fejekben van az alapvető probléma: félünk nevetni, félünk boldogok lenni.

Amíg ilyen rettegésben él a magyar nép, az újságok nem fogják elfogadni a humoros írásokat. Elképzelhetetlen egy olyan olvasó, aki mosolyog egy cikken, Uram bocsáss nevet egyet, de ha kellően nyomasztó és borúlátó az írás, biztos címlapra kerül.

Szomorú egy ország ez.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Lehet, hogy hülyeség, de a véleményem: szerintem a himuszunk is rendszerint rátesz egy lapáttal. Abban is csak a szenvedés, meg az istenhez való fohászkodás van. Meg kéne változtatni valami olyan szöveggel, ami némi önbizalmat ébreszt az emberben, pl.: erősek vagyunk, nem adjuk fel, meg ilyenek.
Én már évek óta nem állok fel himnuszokkor, nem éneklem, csak annyit mondok, kezdődik a rinyálás...

Érdekes mód, más országoknak, mint pl. a németeknek is milyen jó himnuszuk van.

Nura Winderson írta...

a himnusszal szerintem nem FELTÉTLENÜL van baj. én szeretem, még akkor is, ha mélabús és nyomasztó. a mienk a világ egyetlen olyan himnusza, amelyen bármelyik nemzet tud sírni, ha érti a szöveget, ha nem :) ebben -amennyire én tudom- egyedülállóak vagyunk. persze jó lenne, ha a himnuszunk motiváló hatással lenne ránk és nem az öngyilkos hajlamba kergetne minket.