2009. április 24., péntek

A Rossmann szerint csak fizetni mehetek be (?)

Vendéglátósként, az érettségi küszöbén ha mást nem, azt jól megtanultam, mi a fogyasztói vásárlás menete.

  1. Felismeri a problémát
  2. Információt gyüjt a szükséges termékről
  3. Meghozza a vásárlási döntést
  4. Fogyaszt
  5. Értékeli a vásárolt terméket

Én a 2. pontnál megakadtam. Az „Éljünk egészségesen!” program keretein belül kaptam egy teakeverék receptet. Gondoltam, milyen jó is lesz, megírom a kis bevásárló listámat, rászentelem a péntekemet, és utána járok, hol-mi-mennyibe kerül.

Itt jött a probléma. A megszokott kis drogériámba betipegtem, és meg is találtam a teafiltereket, amiket kerestem. Nem volt egyszerű mindent megtalálni, mert az árak teljesen véletlenszerűen voltak kipakolva. Voltak kihelyezett termékek, alattuk a címke: „Átmeneti készlethiány”. Az üres fakkok alatt pedig árak, termék nélkül. Végülis nagynehezen sikerült mindent megtalálni. Lefelé kerekítettem, 2600ba fájt volna nekem, miközben 2500-zal készültem.

Nézelődtem még kicsit, és a polc egy másik részében másfajta, más árú teákba botlottam. Már irogattam volna át, mire megjelent a klasszikus mesébe illő nagydarab, kopasz biztonsági őr, hogy mégis mit csinálok. Fölkeltem, és rámosolyogtam, megmutattam a listám, hogy épp vásárolni készülök.

„És van engedélye?”

„Mihez?”

„Árakat összeírni”

„Nincs..?”

„Akkor nem teheti meg”

„Mit? Nem hozhatok vásárlói döntést?”

„Hozhat, de az árakat nem írhatja le”

Annyira meglepődtem, hogy hirtelen azt se tudtam, mit mondjak. Tudjátok, hogy nem vagyok az a penge memória ügyben, már 5 perccel az eset után se tudtam a teák árait, csak megközelítőleg. Leálltam vele veszekedni, hogy valahogy döntenem kell egy bolt mellett, és ez a legegyszerűbb mondja. A biztonsági őr közölte velem, hogy „ő se jön be a házamba megnézni a gázórámat” Még szép, hogy nem! Vagy fizetni akarja a gázszámlámat? Akkor lehet, hogy beengedem…

Mindenesetre a listámat elkérte, széttépte és kidobta. Közölte, hogy itt csak az a vásárló, aki kosárral a kezében bejön, és fizet. Én pedig nem vagyok vásárló.

Hát, kedves biztonsági őr uram, így már nem is leszek. Azt a havi 1 hajfestéket, amit eddig a Rossmanban vettem, megvehetem a Dmben is, a teák miatt pedig mérgesen betrappoltam a Herbália nevű üzletbe, ahol ráadásul több, mint 300 forinttal olcsóbban jöttem ki.

Így utólag azt kell, hogy mondjam, örülök hogy a kedves Rossmann kitessékelt az üzletéből, bár hazafelé már a Match akciós tábláira se mertem ránézni, elvégre oda le vannak írva az árak, amikről én nem tudhatok, csak fizethetek.

4 megjegyzés:

Mizu írta...

esküszöm hogy lefosom a bokámat. Ez melyik rossman volt? isten az atyám hogy bemegyek árakat felírni!

Nura Winderson írta...

westendes, aluljáró szint

W írta...

heh ezt megjátszom én is :D

luluko írta...

LOL